Jo1 – geavatlaš vai teorehtalaš matematihkka? 

Dus galgá leat 140 diimmu matematihkka Jo1-ceahkis. Fertet válljet matematihkka 1P ja 1T gaskka.

• P mearkkaša «geavatlaš» (praktihkalaš). Don oahpat čoavdit matematihkkabihtáid, maid vuođđun leat geavatlaš dilit dábálaš eallimis. Oahpat loguid birra, algebra, geometriija, statistihka, jáhkehahttivuođa ja kombinatorihka, funkšuvnnaid ja ekonomiija birra. Matematihkka 1P heive dutnje, gii dieđát ahte it hálit čiekŋut matematihkkii dahje studeret reálafágaid maŋŋá.
• T mearkkaša «teorehtalaš». Don čieŋut fáttáide: logut ja algebra, geometriija, statistihkka, jáhkehahttivuohta ja kombinatorihkka ja funkšuvnnat. Berret válljet  matematihka 1T Jo1-ceahkis, 
  • jos áiggut váldit reálafágaid Jo2- ja Jo3-ceahkis 
  • jos áiggut válljet matematihka R1 dahje matematihka X prográmmafágan.

Jos liikkáge válljet matematihka 1P Jo1-ceahkis, de fertet ieš váldit ovddasvástádusa das, ahte dus lea doarvái buorre vuođđu jos joatkkát reálafágaiguin Jo2- ja Jo3-ceahkis. 

Jo2 – matematihkka oktasašfágan vai prográmmafágan?

Matematihkka lea bákkolaš fága Jo2-ceahkis buot studeremii ráhkkanahtti oahppoprográmmain. Don fertet válljet matematihka jogo oktasašfágan (matematihkka 2P) dahje prográmmafágan (matematihkka R1/S1).

• Oktasašfágas Matematihkka 2P leat 84 diimmu (3 oahpahusdiimmu vahkkui), ja heive dutnje gii it áiggo šat lohkat matematihka Jo2 maŋŋá. 
• Matematihkka prográmmafágan sisdoallá 140 diimmu (5 oahpahusdiimmu vahkkui), ja galggat válljet jogo matematihka R1 dahje matematihka S1. Jos áiggut studeret reálafágaid dahje ekonomiija maŋŋá, de berret válljet matematihka prográmmafágan.

• Matematihkka reálafágaid vuođđun (R1 ja R2): Don oahpat geometriija, algebra, funkšuvnnaid, kombinatorihkka, jáhkehahttivuođa ja differentiálaovttamađodagaid birra. 
  • Berret válljet matematihka reálafágaid vuođđun jos áiggut studeret reálafágaid dahje teknologiija alit dásis.
  • Muhtun oahpuin, omd. informatihka, reálafágaid, luonddu- ja birasfágaid suorggis gáibiduvvo ahte leat lohkan matematihka R2. 

• Matematihkka servodatfága vuođđun (S1 ja S2): Don oahpat algebra, funkšuvnnaid, jáhkehahttivuođa, lineára optimerema ja statistihka birra. 
  • Go leat lohkan S1 ja S2 de dus lea gelbbolašvuohta muhtun reálafágaoahpuide. 

Oktasašfága matematihkka 2P sajis
Jos válljet matematihka prográmmafágan, de dus ii galgga leat 84 diimmu matematihkka 2P oktasašfágan. Dat mearkkaša, ahte don fertet válljet matematihkka 2P oktasašfága sadjái ovtta dáin fágain:

• Válljenprográmmafága, mas leat 140 diimmu, studeremii ráhkkanahtti oahppoprográmmas.
  Válljenprográmmafágain, mat gullet studeremii ráhkkanahtti oahppoprográmmii, leat 5 oahpahusdiimmu vahkkui, man geažil dus šaddet «liigediimmut». 
• Matematihkka X, 84 diimmu.
  Dán fága sáhtát lohkat jos leat lohkan matematihka 1T (teorehtalaš) Jo1-ceahkis. Dat lea iehčanas fága, mii lea ráhkaduvvon du várás, gii válljet matematihka R1.
• Geofága X, 84 diimmu.
  Dán fága sáhtát válljet dušše, jos it vállje geofága prográmmafágan. Fágat badjálastet.
• Teknologiija ja dutkanoahppu X, 84 diimmu.
  Dán fága sáhtát válljet dušše jos it leat válljen teknologiija ja dutkanoahpu 1 prográmmafágan. Fágat badjálastet.
• Programmeren ja modelleren X med 84 timer
  Dán fága vuođđun lea matematihkka 1T (teorehtalaš) Jo1-ceahkis. Dat lea iehčanas fága, mii lea ráhkaduvvon erenoamážit du várás, gii válljet matematihka R1.